Beauty Garden Aesthetic Kerti Eri

Egyesek szerint minden második nőt érint, és az egyik leggyakrabb meddőségi ok, mi az? Az inzulinrezisztencia egy olyan komplex anyagcserezavar, melynek kezelése élethosszra szól.





Kivizsgálása belgyógyászati hatáskörbe tartozik. A kezelése hármas pilléren nyugszik, ebből kettő az életmód-váltáson alapul: mozgás, diéta és gyógyszeres kezelés.
 
Mi ez?
Ha a sejtek nem képesek kellőképpen felvenni a cukrot a vérből, a szervezet felgyorsítja a hasnyálmirígy működését, amely így sokkal több inzulint termel, hogy a vérben lévő cukrot el tudja szállítani (be tudja juttatni a sejtbe).

A megemelekedett inzulintermelés az arra hajlamosaknál "kifáraszthatja" a hasnyálmirigyet, és ez akár cukorbetegséghez is vezethet. 



Csak a szénhidrát veszélyes?
Egyes tanulmányok alapján igazolva látszik, hogy a tej fogysztása kétszeres mértékben növeli az inzulin koncentrációjt, mint a húsfogyasztás. Tehát nem csak a magas szénhidráttartalmú ételek jelenthetnek veszélyt a ...
Forrás...






    A glikémiás index tündöklése és bukása

A glikémiás index egy olyan viszonyszám, ami azt fejezi ki, hogy az adott ételféleségből elfogyasztott 1000 kJ mennyiség mekkora vércukor emelkedést indukál.
A fehér kenyeret tekintették a bázisnak, melynek a glikémiás indexe 100. Azt gondoltuk, hogy a magas glikémiás indexű ételek elősegítik az elhízást, míg az alacsony glikémiás indexszel bírók éppen ellenkezőleg, a fogyás segítik elő.

Ám időközben az elvégzett tanulmányok mesze nem támasztották alá ennek az elméletnek a helyességét. Kiderült ugyanis, hogy nem a vércukor szint emelkedése a legfontosabb, hanem az, hogy egy adott étel mekkora inzulin elválasztást indukál az ember szervezetében. Ha pl. egy étel az elfogyasztása után a szervezetet sok inzulin termelésére készteti, akkor a vércukor szint alacsonyabb lehet, tehát kezdhetünk örvendezni, hogy az adott étel glikémiás indexe milyen jó, de valójában ezt nagyon sok inzulin termelődés alapján értük el, ez pedig nagyon nem jó.

Tehát az a jó táplálék, aminek a glikémiás indexe „önmagában” alacsony, nem pedig azért, mert sok inzulin kiválasztást indukál. Nézni kell tehát a táplálék inzulin stimuláló hatásának mértékét is! Sőt, ez sokkal fontosabb, mint a glikémiás index.

Ennek függvényében felül kell vizsgálnunk néhány egészségesnek kikiáltott ételünket. Pl. a marhahús glikémiás indexe alacsony, ugyanakkor magas inzulintermelést indukál, tehát nem egészséges. A hal glikémiás indexe is alacsony (21), ugyanakkor szintén sok inzulintermelést provokál. A legmegdöbbentőbb azonban a joghurt. A joghurt glikémiás indexe igen kedvező (62), ugyanakkor az inzulinemelő képessége felülmúlja a csokoládéét (115)!

Tehát a joghurt sok más okból egészséges lehet, de vele fogyni biztosan nem lehet!

A tej glikémiás indexe is alacsony (30), de az inzulintermelést szintén erősen fokozza (90). Tehát a zsírszegény tej sem fogyaszt! Minden olyan étel, amelyik a glikémiás indexéhez képest magasabb inzulin választ produkál, a fogyókúra szempontjából biztosan kerülendő.

Ezek: chips, csokoládé, joghurt, jégkrém, hal, marhahús, mézes müzli, narancs, tej, szárazbab, szőlő, burgonya, banán.

És amikkel lehet fogyni: barna rizs, lencse, rozskenyér, bizonyos tésztafélék, zabpehely, tojás, sovány sajtok, mogyoró.

A magas inzulin szint mindig elhízáshoz, majd a hasnyálmirigy kimerüléséhez és végső soron kettestípusú cukorbetegség kialakulásához vezet.

Itt egy ördögi kör alakul ki, mert a magas inzulin szint az inzulin rezisztenciához (érzéketlenséghez) vezet, ami inzulintermelést indikál, és ez vezet az elhízáshoz, a zsírsejtek felépüléséhez és végül a hasnyálmirigy béta sejtjeinek (inzulintermelő sejtjeinek) a pusztulásához, azaz a II-es típusú cukorbetegséghez.

A szervezet inzulin érzékenysége napszakon belül is változó. Reggel a sejtjeink sokkal rosszabbul reagálnak az inzulinra, mint délben vagy este. Ezért felejtsük el örökre azt a mondást, miszerint „reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz mint egy koldus”.

Helyette célszerű reggel kevesebb szénhidrátot fogyasztani, mint délben vagy este.

A legjobb a napi 6-szori, kisadagú étkezés!
http://fogyas.drtihanyi.hu/cikk/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa


Testedzés
Elsősorban cardio edzés ajánlott, legalább heti 3-4 alkalommal, alkalmanként legalább 45 percig, figyelembe véve a paciens képességeit és lehetőségeit. A hangsúly a rendszerességen van! A túlsúlyos betegek lehetőleg olyan sportot válasszanak, melyekkel kímélik az ízületeiket, ugyanakkor elérhető a megfelelő pulzusszám (pl. vizitorna, szobabicikli, ellipszistréner)



Diéta
Korábbi állatkísérletes adatok arra utaltak, hogy bizonyos zsírsavaknak kedvező hatása van a szervezetre. A Harvard egyetem kutatóinak munkacsoportja azt vizsgálta, hogy csaknem négyezer, 65 évesnél idősebb ember vérében milyen mennyiségben fordul elő a transz-palmitolajsav. Ezt az olajsavat az emberi szervezet nem tudja előállítani, csak táplálékkal vehetjük magunkhoz. Szerencsére minden tejtermékben megtalálható: a tejben, így sajtban, joghurtban egyaránt.

Az ismételt vizsgálatok során mind világosabban látszott, hogy akinek vérében sok a transz-palmitolajsav, annak a koleszterinszintje kedvezőbben alakul, emellett pedig lényegesen kisebb lesz az esélye annak, hogy cukorbeteg lesz. A védőhatás rendkívülinek bizonyult: akinek magas volt a transz-palmitolaj szintje, mert sok tejet, illetve tejterméket fogyasztott, annál 60 százalékkal csökkent a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

„A diabétesz rizikó 60 százalékos csökkenése rendkívül erős védelmi hatást jelent a cukorbetegség ellen, a legerősebbet, amit eddig ismertünk” – áll az angol nyelvű tanulmány összefoglalójában. „A következő lépésünk az lesz, hogy további vizsgálatokkal fényt derítünk arra, hogy a transz-palmitolajsav célzott adagolása terápiás hatással jár-e a betegségre” – jelentette be a Harvard egyetem munkacsoportja.

„A kutatás bebizonyította, hogy tejtermékek rendszeres fogyasztása mellett igen jelentős mértékben csökken a diabétesz kialakulásának kockázata” – értékelte a tanulmány eredményét Dr. Matos Lajos kardiológus. „Nyugodtan fogyasszunk csökkentett zsírtartalmú tejet a javasolt napi fél liter mennyiségben, hiszen az jótékony hatással van szervezetünkre” – tette hozzá.

Korábbi tanulmányok már elővetítették a tej cukorbetegség megelőzésében játszott szerepét, az inzulinrezisztenciára helyezve a hangsúlyt. Az inzulin a véráramban lévő cukrok átalakításához szükséges, továbbá segíti a sejtek energiatermeléséhez szükséges cukor felvételét.

Az inzulinrezisztenciában szenvedő emberek véréből a cukor nem jut be a sejtekbe, ami hiperglikémiát okoz, ez pedig 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. A tej- és tejtermék-fogyasztás segítheti az inzulinrezisztencia megelőzését.
http://lapszemle.ro/2011/09/27/a-tej-segit-a-cukorbetegseg-elleni-vedekezesben/




    nzulin rezisztencia

Az emberiség egy jelentős részének szervezete rezisztens az inzulinnal szemben, tehát testében az inzulin nem képes lebontani a cukrot.
Az inzulinnak az a feladata, hogy a glükózt a sejtekhez szállítsa, ezzel energiát biztosítva számukra. Ha valaki rezisztens az inzulinnal szemben, akkor szervezete egyre több és több inzulint juttat a véráramba (tehát egyszerre van jelen az inzulin rezisztencia és a hiperinzulinizmus!), hogy megpróbálja kompenzálni az alacsony hatásfokot.

Ilyenkor a szervezet úgy működik, mint az az autó, amelyikben egyszerre nyomják teljes erővel a gázpedált és a féket is. Nincs az a kocsi, ami ezt sokáig kibírná és ugyan így van ezzel az ember is.

Ezzel persze a szervezet nem csak a problémát nem tudja megoldani, hanem újabb problémákat generál. Olyan állapotok kialakulási esélyét növeli meg, mint a szívbetegség, bizonyos rák típusok (vastagbél rák, emlő rák), magas vérnyomás, abdominális elhízás, cukorbetegség, policisztás ovárium szindróma (POS), stb.

Mi lehet a módja annak, hogy a szervezet inzulin érzékenységét növeljük és párhuzamosan csökkentsük a felsorolt súlyos betegségek kialakulásának rizikóját?

Az elsődleges és legfontosabb tényező az életmód, azon belül is a táplálkozási szokások gyors változtatása. A legjobb módszer a szervezet inzulin érzékenységének növelésére az étkezési szokások megváltoztatása. A magas cukor tartalmú, magas feldolgozottságú, nem természetes ételek, valamint a fehér lisztből készült, alacsony tápértékű ételek rendkívüli mértékben megnövelik az inzulintermelést.

A fehér lisztből készült étkek helyett a magas rost tartalmú, teljes kiőrlésű ételeket kell előnyben részesíteni. Összességében az alacsony glikémiás indexű és glikémiás telítettségű táplálékokat kell fogyasztani, melyek nem generálnak magas inzulin szintet. Ez azért nagyon fontos, mert vannak olyan táplálékok, amiknek a vércukor emelő hatása csekély (pl. tej), ugyanakkor aránytalanul magas inzulin választ provokálnak, mert a glikémiás telítettségük magas. A zöldségek és gyümölcsök többségének azonban a glikémiás telítettsége alacsony, tehát ezért nagyon fontosak a zöldségek, gyümölcsök, a többszörösen (halolaj) és egyszeresen telítetlen zsírsavak (mogyoró, mandula, olíva olaj, magvak) rendszeres fogyasztása. A zsíros húsok helyett a sovány húsokat és a növényi fehérje forrásokat kell választani (kendermag, borsó, stb.).

A magas rosttartalmú, alacsony zsírtartalmú ételek képesek a leginkább csökkenteni az inzulin rezisztenciát. De itt is inkább a zöldségekben és csírákban fellelhető rostokra gondolok és nem a kiérlelt gabonák rostjaira, amik nagy mennyiségben tartalmaznak számunkra idegen és gyakran allergizáló, emészthetetlen fehérjéket (ilyenek pl. a glutén vagy a hüvelyeseknél a lektinek). Ezeket, ha lehet, kerüljük el.

A rendszeres mozgás, fizikai aktivitás szintén jelentősen képes csökkenteni az inzulin rezisztenciát. Az a legjobb, ha az aerob mozgást (pl. séta, futás, kocogás) az erősítő gyakorlatokkal kombináljuk (pl. súlyzózás). Az izomépítéshez ugyanis cukor égetésre van szükség, ami csökkenti a vércukor szintet, segíti a fogyást, és növeli az inzulin érzékenységet.

A rendszeres, napi 7-8 óra pihentető alvás, a különböző meditációs gyakorlatok, a stressz kerülése csökkenti a kortizol szintet, ami szintén csökkenti az inzulin rezisztenciát.

A fent leírt lépésekkel nagyon sokat tehetünk egészségünkért, a lényeg, hogy életmódunk szerves részeként építsük be őket mindennapjainkba. A Super Greens és a köré épített komplex rendszer (kendermag protein, klorofill, Himalája só, klorofill cseppek, omega e-ssentials) megteremtik annak bázisát, amire az új, megváltozott étrend alapozható (minden nap zöld főzelékek, turmixok, pl. avokadó, sok nyers, főtt, sült, párolt zöldség, hetente kétszer tengeri hal, legalább napi 2-3 l víz elfogyasztása, a tea, kávé, alkohol, üdítők kerülése, mert e nélkül a legjobb táplálék kiegészítő komplex sem ér semmit).

Fogadjuk el, hogy azért, mert ma sok-sok millióan azt esszük, amit eszünk és azt isszuk, amit iszunk az nem azt jelenti, hogy ez a normális a szervezetünk számára. Az, hogy a korábban olyan ritka infarktus és stroke mára első számú tömeggyilkossá vált a rosszindulatú daganatokkal karöltve, ennek okai éppen itt keresendők.
http://drtihanyi.hu/cikk/inzulin-rezisztencia




A tehéntej hatása a cukorbetegség elõidézésében
Finnország vezet az egy fõre esõ tejfogyasztásban és ott a legnagyobb arányú az inzulin függõ cukorbetegek száma is. (forrás: New England Journal of Medicine - 1992. július 30.)
Finn, olasz, amerikai, japán, kínai tudósok kimutatták hogy a tehéntejben levõ fehérjék a szervezetet antitestek képzésére serkentik, amik a hasnyálmirigy inzulin-termelõ béta sejtjeit tévedésbõl megtámadják és lerombolják, mert azok nagyon hasonlítanak bizonyos tej fehérjékre. Ezek a béta sejtek termelik az inzulint. Minél fiatalabb korban éri a testet ez a hatás, annál maradandóbb az elváltozás és annál nagyobb az esélye az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának azoknál, akik genetikailag gyengébbek
http://www.denesotto.hu/cikkek/a-tej-es-tejtermekek-egeszsegkarosito-hatasai





Az ételek inzulin indexének tanulmányozása érdekes terület mégis kevesen foglalkoznak vele.


A legrészletesebb tanulmány, ami erről szól egy amerikai orvosi folyóiratban jelent meg (American Journal of Clinical Nutrition ) 1997-ben Susanne HA Holt, Janette C. Brand Miller, és Peter Petocz írta "Az ételek inzulin- indexe: a vizsgált ételek 1000 kJ-nak mennyi inzulinra van szüksége” címmel.


Csak 38 ételt vizsgáltak és azt találták, hogy a glikémiás értékek és az inzulin értékek szorosan összefüggnek. A legérdekesebb felfedezésük az volt, hogy a fehérjében gazdag ételek és a péksütemények (amelyek gazdagok zsírban és finomított szénhidrátban-fehérlisztben és kristálycukorban) olyan inzulinválaszt produkáltak, amely aránytalanul magasabb volt, mint a glikémiás válasz.


Arra is van példa, hogy egy ételnek alacsony a glikémiás értéke, de magas az inzulin értéke.  Ez vonatkozik a tejtermékekre és néhány magas energiatartalmú „bocsánatos bűn” kategóriájú finomságokra. Néhány étel (mint a hal vagy a tojás), amely szinte nem is tartalmaz szénhidrátot csak fehérjét és zsírt (és a glikémiás index értéke szinte nulla) szintén jelentős vér inzulin emelkedést váltott ki.


Megjegyzendő, hogy a glikémiás értékek nem egyeznek a glikémiás index értékeivel. A glikémiás indexet úgy számolják ki, hogy 50 gr szénhidrát adagot vizsgálnak az adott élelmiszerből a glikémiás értéknél az ételből 1000 kJ-nyit vizsgálnak.


A tanulmányban egészséges emberek vettek részt. Reggel kezdték a vizsgálatot, úgy hogy előtte minimum 10 óráig nem ettek. Figyelembe kellett venni a vércukor normál ingadozását is, illetve az éhgyomri vércukor értékeket. Ezeket belekalkulálták az eredményekbe.


Étel
Glikémiás érték      Inzulin érték        Reggeli müzlik
Teljeskiörlésű         40    32
Zabkása         60 ± 12     40 ± 4
Müzli            60    40
Special K        70    66
Honeysmacks        60    67
Sustain            66    71
Zabpehely             60     40
Cornflakes        76    75        Szénhidrátban gazdag ételek
Fehér tészta        46    40
Teljeskiörlésű tészta    68    40
Rozskenyér        60    56
Barna rizs        104    62
Sült krumpli        71    74
Rizs            110    79
Teljeskiörlésű kenyér  97    96
Fehér kenyér        100    100
Krumpli        141    121        Fehérjében gazdag ételek
 Tojás            42    31
Sajt            55    45
Marhahús        21    51
Lencse            62    58
Hal            28    59
Főtt bab        114    120        Gyümölcsök
 Alma            50    59
Narancs        39    60
Banán            79    81
Szőlő            74    82         Snack és édesség
 Mogyoró        12    20
Popcorn        62    54
Chips            52    61
Fagyi            70    89
Joghurt        62    115
Mars szelet        79    112
Jellybeans        118    160        Péksütemény
Fánk            63    74
Croissants        74    79
Süti            56    82
Crackers        118    87
Keksz            74    92
Tej             30     90
Torta (krémes)       56    82

kerülendő. Ezek: chips, csokoládé, joghurt, jégkrém, hal, marhahús, mézes müzli, narancs, tej, szárazbab, szőlő, burgonya, banán.   

http://www.pco-szindroma.hu/index2.html


Metabolikus (vagy inzulin rezisztencia) szindróma
CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK
(Gyulladás elmélet)
Hol is kezdjem?
A lakosság kb. 50% -ára jellemző.
Megjelenési formái:
– II-es típusú cukorbetegség.
– Magas vérnyomás.
– Szív-és érrendszeri betegségek .
Következményei:
– Köszvény.
– Vérrögképződés .
– Daganatos betegségek .
– Rövidlátás.
– Policisztás Ovárium Szindróma (PCOS).
– Akné.
Szóval, többek között túl sok cukrot fogyasztunk!
Illetve túl sok, gyorsan felszívódó szénhidrátot (cukor, glükóz, gabonák, tészták).
A szervezet igyekszik tartani egy megfelelő állandó vércukor (glükóz) szintet, ami egyensúlyban van az oxigénnel.
Finomított cukrot (szacharózt) fogyasztva, az glükózzá bomlik és megkerülve a szervezet kémiai lebontó mechanizmusait rögtön
felszívódik a vérbe. Ez hirtelen nagyon erős vércukor szint emelkedést eredményez. Ezt a vészhelyzetet érzékelve, a szervezet
hormonokat termel, üzenve, hogy gyorsan csökkenteni kell a vér cukor szintjét! A hasnyálmirigy endokrin rendszere inzulint
termel, hogy levigye a vér cukor szintjét és segítsen a sejteknek hasznosítani (energiát termelni - elégetni) a cukrot.
A hasnyálmirigy termeli az inzulin és a glükagon hormonokat, amelyek a vércukor szint szabályozásában játszanak fontos szerepet.
Előbbi serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet. Utóbbi az inzulin
ellenhormonja, serkenti a májban a glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.
Tehát a szervezet mindent megtesz, hogy a megfelelő vércukor szint beálljon!
A vészhelyzet azonban túl gyors reagálást igényel, így a csökkentés olyan jól sikerül, hogy túllő a célon, azaz túl alacsony lesz a
vércukor szint.
Ha viszont nincs elég cukor a vérben, akkor a máj termel.
Ha túl alacsony a cukor szint, akkor más hormonok lépnek működésbe és az inzulin termelés is leáll.
Ilyenkor tehát emelni kell a cukor szintjét.
Egy idő után újból beáll az egyensúly.
Amennyiben újból fogyasztunk gyorsan felszívódó szénhidrátokat, akkor kezdődik előlről!
Ez a folyamat a hangulatunkra is kihatással van:
A gyorsan felszívódó szénhidrátok hatására gyorsan megemelkedik a vércukor szint. Sok energiánk lesz, élénkek, tettre készek
leszünk, jó lesz a hangulatunk!
Az ezt követő leeső vércukor szint hatására viszont fáradtá, erőtlenné, kedvetlenekké válunk (depresszív hangulat).
http://www.shp.hu/hpc/userfiles/egeszsegtaplalkozas/metabolikuszindroma.pdf